A zenepalota története

Miskolcon, a Bartók téren található a Zenepalota neobarokk épülete, amelyben a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium valamint a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete is működik.

Területén korábban a Szinva vizével meghajtott Bükk-malom működött, amit a 19. század első harmadában lebontottak, árkát feltöltötték és beépítették. Az 1878-as nagy árvíz azonban itt is romba döntött mindent, ezzel elhárultak a városrendezés akadályai is. A tér beépítésére 1907-ben pályázatot írtak ki, de a tervek elkészülte ellenére csak 1926-ban került újra napirendre a Zenepalota ügye. Az akkori városi zeneiskolai igazgató, Koller Ferenc kitartásának volt köszönhető, hogy Wälder Gyula új terveinek alapján 1927-ben végül elkészült az épület.

WALDER GYULA

Az ünnepélyes megnyitón Hubay Jenő hegedűművész-zeneszerző, a világhírű magyar hegedűiskola alapítója is részt vett, játékával szentelve fel a hangversenyterem falait. Miután az épületben elhelyezett zeneiskola Hubay nevére lett keresztelve, a mester ebből az alkalomból az intézménynek ajándékozta bronz mellszobrát (Liget Miklós alkotása) Duna-parti palotájából. Kiváló akusztikájú, 400 férőhelyes hangversenyterme és hangversenytermi orgonája révén a Zenepalota fontos szerepet játszik a város kulturális életében, rendszeresen adva helyet koncerteknek és egyéb rendezvényeknek. Az épület homlokzatán Bartók Béla domborműve (Seres János alkotása), a hangversenyterem előtti társalgóban Hubay Jenő mellszobra (Ligeti Miklós műve) áll, míg az épület előcsarnokában Reményi Ede és Lányi Ernő emléktáblája (mindkettő Ficzek Károly alkotása) látható.

2009-ben az épületet műemléknek nyilvánították, és még ugyanebben az évben elkezdődött annak felújítása, amely 2011-re fejeződött be.